Shiver
Magyar:
Mégha a végtelen szomorúság elragad téged
Mond, hogy a szíved nem lesz szétválasztva (az enyémtől)
Azon tanakodom, hogy a rohanó sziluettednek milyen alakja lesz holnao
Nem akarom elfelejteni megint a hitet, ami semmi másra nem képes, csak megrémíteni
A szokásaid sorozata, miszerint mindig elfordítod tekinteted, kétértelmű válaszaid, nevetséges hazugságaid.
Ha nem tudok melletük lenni, az egész értelmét csak homály fedi
Még ha a végtelen szomorúság elragad téged
Mond, hogy a szíved nem lesz szétválasztva (az enyémtől)
Nem találom a szavakat, ami helyettesíti a távolságot (közöttünk), ami egyre csak távolodik
A váltakozó évszakokban, arra is ráébredtem, hogy soha többet nem tudlak utolérni,
Mert könyebb kimondani, mint emlékezni rájuk, azokra a napokra, amiket nem lehet elfelejteni.
Még ha nincs is már több, elragadom őket.
Kérlek ne hullas könnyeket, azokért az időkért, ahova nem tudsz már visszatérni,
És én miattam mond ki, hogy a szíved sosem fog elfeledkezni (rólam)
Sírj a holnapunkért, amiről mindketten tudjuk, hogy elveszett,
Hisz legvégül, nem fogom tudni megérinteni őszinte arcodat többet.
Mégha a végtelen szomorúság elragad téged
Ne feled a napokat, amikor úgy gondoltuk az "Isten veled" - csak egy hazugság.
Az ég amit egyedül fürkésztünk, és a közös álmaink,
Csak úgy, mint azok a napok, egyáltalán nem változtak
Ott lakoznak benned most is, mindörökké.
|